Ahogy megéltük a lelkigyakorlatot

Az Új Fészek Közösség őszi csobánkai lelkigyakorlata

Szeptember 29. és október 1-je között került sor az Új Fészek Közösség őszi lelkigyakorlatára Csobánkán, az Élet Házában. Ez a mostani lelkigyakorlat kivételes volt abból a szempontból, hogy nem a segítők tartották, hanem Vincze Mónika, aki egy nagyon mély tudású és hitű mentálhigiénés szakember, szocioterapeuta. A mostani, igazán tartalmas és kreatív hétvége témája az imádság volt, erre volt felfűzve az összes esemény. A szombat délelőtti foglalkozáson a Miatyánkot vettük sorról sorra, Mónika kérdezett imádkozási szokásainkról, beszélt a különböző imamódokról és fel is olvasott Ferenc pápa idevonatkozó könyvéből egyes részeket. A délután Tóni atya miséjével kezdődött a kápolnában, majd kreatív csoportfoglalkozások voltak a teraszon. Az első foglalkozás középpontjában a 16. zsoltár állt. A csoport párokba szerveződött, minden párnak egy-egy sor jutott a zsoltárból, és ezek alapján kellett a gyurmából mintegy megjeleníteni az adott sort, azt, hogy kinek mi volt a fontos abból a versrészletből, hogyan jelent meg vizuálisan számára az adott szakasz. A következő feladat ismét igényelt némi együttműködést: egymás tenyereit kellett körberajzolni a rajzlapon, majd a kontúrvonal mentén ki kellett vágni a formát, amelyet össszehajtva egy imádkozó kezet kaptunk. A kéz közepébe mindenki beírta a saját imaszándékát, azt, hogy kiért vagy miért szeretne imádkozni. Vasárnap délelőtt került sor az utolsó csoportfoglalkozásra, amely ezúttal bibliodráma volt, a tékozló fiú történetét elevenítettük meg. A három csoport az igerész három különböző szereplőjét jelenítette meg. Megrendítő és dinamikus előadásnak lehettünk tanúi, és az utána következő átbeszélés során előkerültek a személyes megélések, élmények a történettel kapcsolatban.

Lelkileg nagyon gazdag hétvége volt ez minden résztvevő számára, amiről néhányan meg is osztották gondolataikat, ebből idéznénk most néhányat:

András már hatodik alkalommal volt a lelkigyakorlaton, és most is nagyon jól érezte magát, szívesen jönne máskor is.

Kriszta, aki a misén ministrált is, a szálláshelyet dicsérte, a gyönyörű környezetet, és a szombat esti tábortüzet, az ottani közös éneklést, dicsőítést mondta a legnagyobb élménynek.

Attila, aki már harmadik lelkigyakorlatán volt, azt emelte ki, hogy mindegyik nagyon különbözött egymástól, de mindegyik nagyon jó volt. Ezt a mostani alkalmat különösen gazdagnak, mozgalmasnak tartotta, őt leginkább a bibliodráma, a tékozló fiú története érintette meg.

József is azt emelte ki, hogy mennyire sokrétű és gazdag volt a program, ő azt mondta, időbe telik az élmények, tapasztalatok feldolgozása.

Tibor a számos esemény közül szintén a tábortüzet emelte ki, a közös dicsőítést, a beszélgetéseket.

Zsuzsa először volt velünk Csobánkán lelkigyakorlaton, elmondása szerint nagyon kíváncsi volt rá, hogy milyen lesz, mert a többiek mindig nagyon lelkesen meséltek az előzőekről. Ő is a program sűrűségét, gazdagságát emelte ki, de azért azt is hozzátette, kevésnek tartotta a pihenőidőt, főleg az idősebbeknek talán több „lazításra” lett volna szükségük. Ő is a bibliodrámát emelte ki a hétvégi programból, megérintette, hogy mennyire hitelesek, átéltek voltak a szereplők alakításai. A tábortűznél az éneklés tetszett neki, különösen Áron dala.

Ágota számára a péntek esti, a kápolnában zajló dicsőítés volt az egyik legnagyobb élmény, a gyönyörű környezetben szépen szólt az ének. Az is tetszett neki, hogy a szombat délelőtti, a Miatyánkról szóló beszélgetésen mennyire aktívak voltak a résztvevők, sokan hozzászóltak, sok személyes élményt, tapasztalatot osztottak meg.

Ábrahám is a Miatyánkról szóló beszélgetést emelte ki, bár hozzátette, ő szerette volna, ha több idejük lett volna, és Mónika még többet beszélt volna róla. Ő is a tábortüzet említette még, ami nagyon tetszett neki, különösen az imatánc, amelybe ő is becsatlakozott.

Mindannyian sok-sok élménnyel, tapasztalattal gazdagodtunk a hétvége során, és a legtöbb résztvevő már a hazaindulás előtt arról beszélt, mennyire szeretné, ha hamarosan újra lehetne csobánkai lelkigyakorlat.